Valamelyik nap egy munkatársam szemébe néztem és azt láttam rajta, hogy fel van dobva. Korábban inkább a leterheltség jeleit mutatta.Sokat dolgozik, ahogy korábban is. 

Mégis mi változott? 

Most belülről jön a tűz, magától csinálja, magáért csinálja. És sokkal jobban csinálja.

Inspiráló látni, hogy hogyan tud kinyílni és magára találni az ember. A legszebb az egészben, hogy a feladat nem változott. Akkor mégis mi történt?

Most másképp néz a feladatára, most másképpen néz a munkatársaira és azt hiszem máshogy néz saját magára is.

Miért fontos ez történet? Nekem arról szól, hogy ezek a kapcsolók bennünk vannak. Jórészt rajtunk múlik, hogy mihez, hogyan állunk. Számít az is persze, hogy a környezet mennyire inspiráló számunkra, de a motiváció jó részt belülről jön. 

Mi a helyzet akkor, ha mégsem jön? Tudunk-e csúcsteljesítményt nyújtani, ha belül nem mozgat meg minket valami? Szerintem nem. Legalábbis tartósan nem.  Jól teljesíteni lehet-e így. A jó fogalma itt nagyon relatív. Mihez képest? A többiekhez képest? Mások elvárásához? Magához?

…

Egy másik történtet egy önelégült emberről szól. Szereti élvezni az életet, társasági ember, jó társaság, határozottnak és színesnek tűnik, kedvelik az emberek. 

Ha munkára kerül a sor, akkor viszont már megfordul a helyzet, a fenti kisugárzás azonnal elpárolog, ha megoldandó feladatok kerülnek elé. Bizonytalan lesz, folyamatosan mások segítségét igényli ahhoz, hogy az egyszerűbb feladatokat is elvégezze. Mivel másokra való támaszkodása hamar teherré válik, az emberek elfordulnak tőle. A gyenge teljesítmény után újra ott találja magát, hogy új állást kereshet.

Mi változik? Az ég világon semmi. Az önelégültség nem ad teret a fejlődésnek, annak hogy maradandót alkosson, vagy hogy kiemelkedőt teljesítsen.

Olyat láttam már, hogy siker valakit önelégültté tett. De nem tudok felidézni olyat, aki önelégülten további sikereket ért el. 

Amíg nem lép ki a komfortzónájából, addig elkerülik az eredmények sikerek, legyen bármiről is szó. Az önelégültség és a belső boldogság viszonyáról, vond le magadnak a következtetéseket.

…

Hogyan segíthetünk magunkon a belső motivációnk megtalálásában? 

Nekem mindig segít, ha találok magamnak egy olyan célt, amiért tudok lelkesedni. 

Fontos, hogy találjak a feladatban valamit amit tudok szeretni, vagy aminek számomra van jelentősége.

Rengeteg számít ha tudok külső inspirációt találni, legyen az egy könyv, egy előadás , egy film, vagy valaki aki nagy hatással van rám. Sokat segíthet a család, a barátok, egy jó vezető, egy mentor, vagy coach.

És neked? Te hogy inspirálod magad? Hogyan találod meg belső motivációd?