Magam Kínai Nagy Fala

Egészen biztos vagyok benne, hogy kapásból beugrik valaki a környzetedől, aki saját maga gondolataival állít komoly akadályt valami klassz dolog eléréséhez.

Több olyan beszélgetésem volt mostanában, ahol szuper képességű emberek azt gondolták magukról, hogy valmilyen következő lépést, most még nem ugorhatnak meg, mert valmilyen vélt és kevéssé valós érvelésüket saját maguknak, tényként kezelnek. 

Konkrét példák: Túlságosan fiatal/öreg vagyok a feladathoz. Majd biztosan észervesznek, én nem leszek nyomulós. Majd ha eljön a várt pillanat, na akkor nagyon megmutatom. Sorolhatnám sokáig.

Kiválóan felépített halogató stratégiákat láthatunk, tökéletes megvalósítással. És persze számos beteljesületlen vággyal/álommal. 

Vajon, eljön a nagy pillanat? (amikor felmerek menni a szinpadra és prezentálni valamit, amikor megtanulok angolul, amikor vezetői állásra pályázok, vagy csak amikor szólok, hogy az a konkrét feladatot én szívesen csinálnám..)

Ha eljön a pillanat, akkor mennyire leszek felkészült? Engem fognak választani, vagy lesz felkészültebb jelölt? Mennyire fogom tudni a legjobbat kihozni magamból és a helyzetből? 

Vajon mennyire fogom sajnálni, hogy nem gyakoroltam? Hogy csak vágyakoztam és nem gyűjtöttem a kilométereket?

Ha olyan válaszokat szeretnél magadnak, amire büszke lehetsz, ami energiával tölt majd, akkor erősen javaslom, hogy mozdulj ki a komfortzónádból:

• Határozd el magad és vágj bele
• Ragadj meg minden alkalmat a gyakorlásra
• Elemezd, hogy hol tartasz
• Légy őszinte magaddal és azonosítsd be, hogy miben kell még fejlődnöd
• Képezd magad
• Szerezz egy mentort, akinek a tapasztalata segítség neked

Rombold le a falad és építs inkább új utakat helyette, amin inspirál, ha végigmehetsz!